A kölcsönmunkaerö biztosítása (1.-rész)

Következőkben az iparszerü kölcsönmunka vállalás alapjait, feltételeit és munkajogi vonatkozásait szeretném bemutatni. A munkajogi vonatkozásnak az alapelvei az AÜG-törvényben találhatok.

Kölcsönmunkaerö biztosításról olyan feltételek mellett beszélünk, ha a munkaadó kikölcsönzi a saját munkavállaloját munka végzésre egy harmadik vállalkozo vállalatába. Kölcsönmunkaerö biztosítás fogalma mellett használják a Leiharbeit (átengedett munkás) és Zeitarbeit (időleges munkás) fogalmat is. A rendszeres Zeitarbeit és Leiharbeit fogalmat az iparszerüen üzött kölcsönmunkavállalással kapcsolatosan használjuk.

Zeitarbeit fogalom a AÜG értelmében nem jelenti az idöben meghatározott munkát, mint pl. az egy évre kötött munkaszerzödést. Aki az AÜG értelmében mint Zeitarbeit-munkavállaló dolgozik nem feltétlenül egy idöben meghatározott munkaviszonyban dolgozik egy idöalapu szerzödés szerint.

A kölcsönmunkaerö biztosításnál a munka elvégzése és a munkaszerzödés kettéválnak. A kölcsönbe adott munkavállalónak munkaadójával van szerzödése, miközben magát a munkát egy harmadik vállalkozónak a vállalkozásában teljesíti. A kölcsönbe adó munkaadó természetesen nem szívességböl bocsájtja át saját munkavállalóit egy kivülálló munkaadónak a vállalatába, hanem megfizetteti a kölcsönbeadást a harmadik munkaadóval.
Az ipar szerüen üzött kölcsönmunka vállalásnál a kibocsájtó munkaadó és a befogadó munkaadó egy személyzetátadási szerzödést kötnek, amelyiknek a lényege a megfizetett munkakölcsönzés.

Miközben a munkaközvetítésnél a munkaszerzödés aláírásával befejezödik a munkaviszony a közvetítö és a közvetített között, a munkaerö kölcsönzésnél hosszabb idöre szól a munkaviszony a kölcsönbe adó munkaadó és a kölcsönzött munkavállaló között.
A kölcsönzött munkavállaló jogai és a kölcsönbeadó munkaadónak a kötelezettségei az AÜG-törvénykönyvben találhatók. Az itt található fontosabb irányelvek, elöírások nagyobb részben az iparszeri kölcsönmunkavállalás engedélyével és a kölcsönbe adott munkavállaló munkajogi jogaival foglalkoznak.

Kikölcsönözhet munkaadója egy másik munkaadó vállalkozásába hogy ha szerzödésében nincsen kitüzve, hogy Ön egy időleges munkavállaló (Zeitarbeiter)?
Egy általános szerzödésnél a válasz egyértelmüen nem, ha nem adja hozzá a munkavállaló az egyetértését. A Német munkajog szerint kétely esetén a munkaadó nem követelheti munkavállalójátol, hogy a munkaerejét egy másik vállalkozonak engedi át (§ 613 BGB Német Polgári Törvénykönyv). Egy ilyen munkaerö kölcsönzés csak korlátozott feltételek melett, – melyek a munkavállalási szerzödésben kikötendök, – folytatható.

Elegendö az iparszeri munkakölcsönzéshez a munkavállaló beleegyezése a munkakölcsönzéshez?
Egyértelmü vállalsz: nem. A munkaadónak, aki iparszerü munkakölcsönzéssel szeretne foglalkozni, a munkavállaló egyetértése mellett okvetlen be kell tartania az iparszerü munkakölcsönzéssel kapcsolatos elöírásokat és törvényszerü engedélyezést. Az engedélyezéssel kapcsolatos elöírások mint már emlitettem az AÜG-ben találhatók, miszerint a munkakölcsönzéshez a munkaerö kölcsönzö munkaadónak egy hivatalos engedélyre van szüksége. Ezt az engedélyt a Agentur für Arbeit (Munkaügyi Hivatal) adja ki. Amennyiben munkaadójának nincsen meg ez a fajta engedélye, nem követelheti munkavállalóítól a kölcsönbebocsájtást. Amennyiben egy munkaadó engedély nélkül mégis kölcsönbe bocsájtja munkavállalóit, mind a munkavállalási szerzödések és a kölcsönzö és kölcsönbefogadó közötti szerzödések érvénytelenek. Mitöbb a munkaerő- kölcsönzés büntethatö. Az épitő iparban általános munkakölcsönzési tilalom létezik!

Szüksége van mindenesetben a munkaadónak munka kölcsönzési engedélyre?
Az AÜG három olyan esetet ismer, amelyiknél nem szükséges munkakölcsönzési engedély.

Mi történik abban az esetben, hogyha a munkaerő- kölcsönzönek kezdettől fogva nincsen munka kölcsönzési engedélye?
Mint már elöbb említettem a munkakölcsönzés hármas konstellációjában minden szerzödés ervénytelennek minösül, ha a munkakölcsönzés engedély nélkül történt. Kiemelve hagsúlyozom, hogy a munkavállalónak a szerzödése a kölcsönzö munkaadójával kezdettől fogva érvénytelennek minösül. Ez a joghatás gazdaságilag föleg az ártatlan munkavállalót sujtja. Az AÜG ilyen esetben a munkavállaló jogát olyan módon védi, hogy törvényileg létrejön egy új szerzödés a munkavállaló és a kölcsönbe fogadó munkaadó között. Igy a gazdasági rizikot az AÜG átháritja az illegálisan foglalkoztató kölcsönbe fogadó munkaadóra. Ezen túl a törvény egy kártérítési igényt biztosit a munkavállalónak az illegálisan tevékenykedö kölcsönbe nyújtó munkaadójával szemben.

Mi történik abban az esetben, hogyha a munkaadója elveszíti a kölcsönbe bocsájtási engedélyét tevékenység kezdete után?
Àltalában a kölcsönbe nyújtási engedélyt kettö évre adják meg. A hosszabbítási kérvényt három hónappal a lejárati határidö elött újra be kell nyújtani. Amennyiben az illetékes hivatal nem utasítja vissza a kérvényt az engedély automatikussan egy évvel meghosszabítodik. Amenníyben a kölcsönbe adó munkaadó elveszíti az engedélyét, tizenkettö hónapos határidön belül a most már illegálisan dolgozo munkaadónak le kell bonyolítani a munkavállalási szerzödéseket.

Reklámok

Visnyei Attila névjegye

Ügyvéd München/Németország
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

4 hozzászólás a(z) A kölcsönmunkaerö biztosítása (1.-rész) bejegyzéshez

  1. Urbán Lujza szerint:

    Tisztelt Visnyei Úr!
    A kérdésem az lenne, hogy mennyi ideig dolgozhat egyhuzamban Németországban az a személy, aki egy magyar munkaerő kölcsönző cég által kap munkát kint? Azaz van-e a munakerőkölcsönzés idejének felső határa egy adott évre vonatkozóan?

    Köszönettel: Urbán Lujza

    • Visnyei Attila szerint:

      Tisztelt Urbánné!
      Mivel Ön egy Magyar munkaerö kölcsönzö céggel szerzödött, ezért Magyar jogszabájok alkalmazandók. Sajnos a kérdésére ezért nem tudok válaszolni. Németországban nincsen a munkaerö kölcsönzésnek felsö határideje. Ez az információ csak azokra a munkavállalókra alkalmazandó, amelyikeket egy német munkaerö kölcsönzö cég juttat munkához.
      Üdvözlettel
      Visnyei Attila

  2. Szókovács Péter szerint:

    Tisztelt Visnyei Úr!
    Olvastam a cikket a munkaerő kölcsönzésről és az lenne a kérdésem, hogy magyar munkaerő kölcsönző cégnek németországba történő magyar dolgozó kölcsönbeadásakor hol és milyen módon kell bejelenteni a kölcsönzési tevékenységet. Nem építőipar, gyári összeszerelő munka:
    Tisztelettel: Szókovács Péter

    • Visnyei Attila szerint:

      Tisztelt Szokovács Ùr!
      Az elöírás szerint, annak a cégnek kell bejelentenie a kölcsönbeadást, akinek kölcsönzi a munkavállalót. A bejelentést az illetékes Vámhivatalhoz kell irányítani.

      § 17b Meldepflicht
      (1) Überlässt ein Verleiher mit Sitz im Ausland einen Leiharbeitnehmer zur Arbeitsleistung einem Entleiher, hat
      der Entleiher, sofern eine Rechtsverordnung nach § 3a auf das Arbeitsverhältnis Anwendung findet, vor Beginn
      jeder Überlassung der zuständigen Behörde der Zollverwaltung eine schriftliche Anmeldung in deutscher Sprache
      mit folgenden Angaben zuzuleiten:
      1.   Familienname, Vornamen und Geburtsdatum des überlassenen Leiharbeitnehmers,
      2.   Beginn und Dauer der Überlassung,
      3.   Ort der Beschäftigung,
      4.   Ort im Inland, an dem die nach § 17c erforderlichen Unterlagen bereitgehalten werden,
      5.   Familienname, Vornamen und Anschrift in Deutschland eines oder einer Zustellungsbevollmächtigten des
      Verleihers,
      6.   Branche, in die die Leiharbeitnehmer überlassen werden sollen, und
      7.   Familienname, Vornamen oder Firma sowie Anschrift des Verleihers.
      Änderungen bezüglich dieser Angaben hat der Entleiher unverzüglich zu melden.
      (2) Der Entleiher hat der Anmeldung eine Versicherung des Verleihers beizufügen, dass dieser seine
      Verpflichtungen nach § 10 Absatz 5 einhält.
      (3) Das Bundesministerium der Finanzen kann durch Rechtsverordnung im Einvernehmen mit dem
      Bundesministerium für Arbeit und Soziales ohne Zustimmung des Bundesrates bestimmen,
      1.   dass, auf welche Weise und unter welchen technischen und organisatorischen Voraussetzungen eine
      Anmeldung, Änderungsmeldung und Versicherung abweichend von den Absätzen 1 und 2 elektronisch
      übermittelt werden kann,
      2.   unter welchen Voraussetzungen eine Änderungsmeldung ausnahmsweise entfallen kann und
      3.   wie das Meldeverfahren vereinfacht oder abgewandelt werden kann.
      (4) Das Bundesministerium der Finanzen kann durch Rechtsverordnung ohne Zustimmung des Bundesrates die
      zuständige Behörde nach Absatz 1 Satz 1 bestimmen.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s