Büntetendö cselekmény az éhbér fizetés, tarifa minimálbér alatt (OLG Naumburg 2 Ss 141/10)

Ìgy döntött elöször a Naumburg-i Felsöfokú Bíróság 2010 decemberben.

A munkaadó és késöbbi alperes egy vállalkozást vezetett 2004 és 2006 között Magdebug-ban, amelyik föleg a volt Szovjetunió orszagaiból foglalkoztatott munkaeröt. A vállalkozás tisztitással és takarítással foglalkozott Nyugat Németországban fekvö autopálya meletti gyors-éttermekben, pihenöhelyeken és ott található mosdó- és mellékhelységekben.

A munkavállalók, föleg nök, mint úgy nevezett Minijob-osok lettek alkalmazva. 14 napon keresztül, naponta 12 órát kellett dolgozniuk, 60,00.—tól 170,00.- eurós munkabér melett. A takaritó személyzet így maximálisan 1,79.- euró órabért kapott, legrosszabb esetben az órabérek egy euró alatt voltak. A tarifa-szerzödés által megállapított minimálbér ebben az idöben 7,68.- euró volt.

A munkaadót a megbízói, éttermek és pihenöhelyek az elvégzett munkáért közvetlenül kifizették, a borravalót a munkaadó saját zsebbe tette. A társadalombiztosítási díjat (Sozialversicherungsbeitrag) a munkaadó a ténylegesen fizetett munkabér után fizette, és nem a tarifában megállapított minimálbér után.

E mellett a munkaadó a munkadijakat kifejezetten csak a tisztitási-munka után fizette, azt az idöt nem számította munkaidönek, amelyikben a munkavállalók pl. a tisztitandó helységeket felügyelték.

Az elsö-fokú Magdeburg-i Bíróság nem itélte el a munkaadót.

A másod-fokú Magdeburg-i Bíróság ebben az eljárasban büncselekményt észlelt (§ 266 a StGB, Munkabér megvonás és sikkasztás). Ebben az esetben kb. 69.000,- euró kárt okozott a munkaadó a társadalombiztosítónak. A munkaadót a Bíróság 18 esetben 1000.- euró büntetéssel sujtotta.

A másod-fokú határozat ellen a munkaadó eredménytelenül fellebbezett.

Mi a tanúlság ebböl az itéletböl?

Már az elsö-fokú Bíróság óriási hibát követett el, nem látva, hogy a munkaadó ezzel az eljárással nem csak emberek munkaerejét fosztotta ki, hanem emellett egy büncselekményt okozott. Azzal, hogy a munkaadó a ténylegesen fizetett munkadíjak után fizette be a társadalombiztosítási dijat, és nem a minimálbér után, nemcsak az államot, hanem a munkavállalókat is károsította. Kihasznált olyan embereket, akik már eleve a létminimum alatt élnek. Amennyiben a munkaadó megfizette volna az elöírt minimálbért, mindegyik munkavállaló kb. 1.290.- euró-val többet tudott volna keresni.

Csak az ügyészség intézkedésén keresztül került az ügy a másod-fokú Bíróság elé. Ez megnyugtató, de a másik oldalon kétségbeejtö, hogy 2010-ben Németországban is kifosztják az emberek munkaerejét, létüket és tudatlanságukat kihasználva. A munkaadót csak 18.000 euró büntetéssel simogatták, miközben éhbér fizetésen keresztül a munkaadó kb. 24.000.- euró-t megsporolt. A kb. 6.000.- euró többlet számomra egy jó órabért jelent ahhoz, hogy a bíróság elött üldögéljek.

Az itélet jó irányba mutat. De már a kifosztást kell megállítani. Ezt csak akkor lehet, hogyha az érintettek minnél hamarabb informálódnak és az alapján cselekszenek.

Reklámok

Visnyei Attila névjegye

Ügyvéd München/Németország
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s